BEREKET
Qaraqalpaqsha
at. 1. Baxıt, molshılıq, ıǵbal, barshılıq.
... el-jurtqa bereket endi, ... (Á.SHamuratov).
Jıynalǵan kópten háreket, Kóbeydi sonday bereket (A.Dabılov).
Bizde sóz bar: miyman ırıs-bereket.
Qonaq kútiw — ziyneti hár adamnıń (I.YUsupov).
2. Alǵıs, tilek, qanaat.
Nur bereket jawsın sheberge, Bánt etti tek qe^lim oyaw (G.Esemuratov).
Molla Izmurat solay bolar, Sondaylardan bereket alar (Átesh).
0 Bereket tabıw — alǵıs alıw, tilek etiw, qanaatlanıw.
Bereket tabıń, bar járdemińizdi bizden ayamań, aǵay (A.Bekimbetov).
— «Bereket tap» — dep kuwandı Sársenbay, — oyımnıń ústinen tústiń, jan aǵa (Ó.Ayjanov).
Aytatuǵını: «Ilayım bereket tapsın» (Ó.Xojaniyazov).
Bereketi qashıw — kewildegidey jaqsı bolmaw.
— Qáhárli, qarıwlı qıstıń bereketi qashtı (K.Sultanov).
Bereket tappaw — isi kelispew, paydasız.
Bul adam emes, bále eken, bunıń menen urısıp bereket tappasbız, ... (qq.x.e.).
Bereketi bolmaw — mánisi bolmaw, ábiger bolıw, SHının aytqanda úyde otırıp bereketim bolmadı (Ó.Xojaniyazov).